Új nap/Új iroda/Új élet

2006 november 10. | Szerző: Hossz |

Szokásos reggeli rutinnal indítok, Boros és Bochkor Edinával idétlenkedik, csak álmodom a mosolyt, de erre rátesz egy lapáttal Phil Colins: “this is the world we live in, these are the hands we’re giving…”

Kilépek a házból, Phil papát Ákosra cserélem: “Ki helyett szeretsz Te engem, mond kit látsz Te bennem…” Nem lett tőle jobb kedvem, de legalább a Prófétámat hallhatom korán, kómásan, reménykedek, hogy a tudatalattimra hat és mától minden más lesz. Rutinosan lépkedek irodám felé, aztán belémhasít a felismerés: Elköltözteeeeeeeeeeeeem, nem itt dolgozom többé. Gyors sebességváltás, irányváltoztatás, és a bútorcipelés következményeként sajgó lábaimat gyorsan szedem új irodám felé. Benyitok és örül a szívem a fengsuitól ami körbe vesz mostmár a második otthonomban is. Élettársaim (=kolégák) még mindíg csak csodálkoznak, szokják az új helyzetet, ahogyan én is. Új nap, új iroda, talán új élet. Hiszem, hogy a mai fordulópont változásokat idéz elő. Hiszem, hogy én leszek a sorsom irányítója, és nem csak egy átlövő poszt jut nekem…

Csókollak: Hosszúpuska